Van minden igényt kielégítő választás?
Az új építésű épületek tulajdonosainak bő egy évük van arra, hogy megfeleltessék ingatlanjaikat a közel nulla energiaigény követelményének. Enélkül ugyanis nem kaphatnak használatbavételi engedélyt.
Az eredetileg 2021. január 1-jei határidő, a Magyar Közlöny 2021. évi 39. számában megjelent, és 2021. március 11-étől hatályban lévő 13/2021. (III. 10.) ITM rendelet, 114/2021. (III. 10.) Korm. rendelet értelmében, 2022. június 30-ára módosult. Lássuk, milyen energetikai rendszerrel kivitelezett ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt a jövőben!
3 környezettudatos és energiatakarékos fűtés: vajon melyik lesz a jövő fűtési technológiája?
Az energiatakarékos fűtés az egyik sarokköve a 25%-ban a megújuló energia használatát célzó, új építésű ingatlanokat érintő TNM-rendeletnek.
Az előírás szerint az új épületeknek 25%-ban megújuló forrásból kell biztosítaniuk a fogyasztásukat.
A megszabott feltétel többféleképpen is teljesíthető, de fűtés esetén csak az alábbiak jöhetnek szóba:
- hőszivattyús technológiára épülő fűtési rendszer
- fűtés klímával
- elektromos fűtés
A hőszivattyús fűtés – pro és kontra
A hőszivattyús fűtést az energiatakarékos és hatékony rendszerek közé soroljuk, már csak azért is, mert egyszerre képesek kiszolgálni az ingatlan fűtési, hűtési és melegvíz-ellátási igényét. A korszerű hőszivattyús rendszerek ráadásul környezettudatosak is, hiszen teljes mértékben függetlenek a fosszilis energiaforrásoktól.
Többféle kivitelezési megoldás lehetséges: levegős, illetve a talajból vagy a talajvízből energiát nyerő, hőszivattyús technológia.
Minél bonyolultabb a rendszer, annál hatékonyabb, de annál nagyobb a bekerülési költsége is. Így tehát a levegős hőszivattyú a legkönnyebben kiépíthető és a legkevésbé hatékony, a talajvizes pedig épp fordítva.
A hőszivattyú csak környezettudatos, napelemes rendszerrel kombinálva hozza vissza az árát. Így azonban hosszú távú, de mindenképpen megtérülő befektetésre kell számítani, mert egy ilyen kaliberű beruházás nagyjából 4-6 év alatt visszahozhatja az árát.
A klímás fűtés előnyei és hátrányai
A mai modern, inverteres klímák energiahatékonyságára nem lehet panasz. Vannak köztük olyanok, amelyek 1 kW felvett energiából több mint 8 kW hűtési és akár 4-5 kW fűtési energiát is képesek előállítani.
Előnyük továbbá a gyors és egyszerű telepíthetőség, a megfizethető ár, illetve a biztonságos és halk működés.
Vitathatatlan, hogy egy klímás hűtő-fűtő rendszer is akkor igazán költséghatékony, ha napelemes rendszerre kötve vagy kedvező, pl. H-tarifával vételezett árammal működtetik.
A klímás fűtésnek azonban lehetnek hátrányai is. Egyrészt hatékonyságban a hőszivattyú felülmúlja, másrészt pedig a legtöbb klíma leginkább az őszi-téli átmeneti vagy kiegészítő fűtésre ideális választás.
A téli mínuszokban továbbá előfordul, hogy a készülék percekre leáll, hogy fagytalanítsa magát, ami azonnal érezhető a lakótérben. Nem árt gondoskodni az olvadt víz összegyűjtéséről és elvezetéséről sem, ami pl. egy társasház 3. emeleti erkélyére telepített kültéri egységnél kihívást jelent.
A jövő fűtési technológiája
Egy 2020-as felmérés szerint az elektromos fűtés mindössze 1%-át teszi ki a Magyarországon értékesített energiatakarékos fűtési rendszereknek. Pedig épp ez az a technológia, ami szinte minden környezetben gyorsan, kedvező bekerülési költségek mellett, viszonylag egyszerűen telepíthető.
A legújabb innováció, a környezetkímélő infrasugárzás elvén működő fűtőfólia egyszerre biztosít rövid felfűtési időt és teljesíti az energiatakarékos fűtés összes kritériumát.
Előnye, hogy bármilyen, a belsőépítészetben alkalmazandó burkolati elem alá telepíthető, így akár mennyezetfűtés, padlófűtés vagy kiegészítő fűtésként, falfűtés is kivitelezhető.
A nagy felületek miatt ráadásul a hőleadás is sokkal hatékonyabb, tehát ugyanolyan hőérzet eléréséhez alacsonyabb hőmérséklet is elegendő.
A gyakorlatilag korlátlan élettartamú, kopó alkatrészek nélküli infra elektromos fűtés napelemes rendszerrel is kiépíthető, amivel az energiahatékonysága maximalizálható.
„A Jobbfóliát minden esetben valamilyen szilárd burkolat mögé kell telepíteni, legyen az laminált padló, beton, gipszkarton vagy járólap. A munkát mindig megfelelő villamossági végzettséggel rendelkező szakemberek végzik, és más rendszerekkel ellentétben, 160-180 négyzetméteres lakásokig egy nap alatt be is fejezik azt. A szakirodalom sugárzó fűtésként definiálja a fűtőfilmeket, mert azok elsősorban az előttük lévő szilárd burkolatot melegítik fel infrasugarakkal, és a továbbiakban már ez a szilárd burkolat sugározza szét fokozatosan és egyenletesen a hőt a helyiségben” – mesélte Kis-Balázs Attila a jobbfolia.hu ügyvezető igazgatója.
A kőolaj és földgáz alapú fűtési megoldások minimum 50%-kal több szén-dioxidot juttatnak a Föld légkörébe, mint az energiatakarékos, zöld energiára épülő rendszerek. A jó irány tehát egyértelmű, de a választás az Öné!
Tudjon meg többet az infrafűtésről.