Infrafűtés Blog

A mennyezetfűtés működése

2021 márc. 29. | Infrafűtés

Hogyan kerül egy, közös kifejezésbe a mennyezet és a fűtés? A legtöbb ember megszokta, hogy az otthon bemelegítését, a hideg elűzését a földre helyezett, vagy néha falfűtéssel, a falra telepített eszközök biztosítják. De a Nap is felülről árasztja ránk melegét, ezért nem szabad csodálkozni azon, hogy az ember csak utánozza e nagyszerűen működő természetes kazánt. A mennyezetfűtés – a felületfűtések egyik lehetséges megvalósításaként – éppen ezért logikus, modern, és sok esetben szükséges választás. Nézzük, meg, hogyan működik!

A mennyezetfűtés működése: az alapok

Ahogy mondani szokás: induljunk a kályhától! A hagyományos fűtésnél alapvetően a levegőt melegítjük fel, és cirkulálásának köszönhetően melegíti fel a helyiséget. Ezzel szemben a mennyezeti fűtés az infrafűtési rendszer egyik válfaja. Ezek közös jellemzője, hogy az infrapanelek által kibocsátott infrasugarak terjedésük közben akadályokba, például bútorokba vagy emberi testbe ütköznek. Maradjunk csak ez utóbbinál: bár az infrasugarakat nem látjuk, bőrünk idegvégződései igen, és hőérzetként azonosítják – magyarul kellemes hőt érzékelünk. Ugyanez történik, amikor napsütésben pihenve élvezzük a napsugarak kellemes hatását, vagyis egyszerűen sütkérezünk.

A mennyezetfűtést sok helyen alapvetően a kényszer szüli. Némely lakásban, házban, belső térben ugyanis egész egyszerűen nincs elegendő hely egy radiátor vagy cirkókészülék számára. A mennyezeten pedig általában senki nem tart a csilláron kívül semmit, így szinte logikus a következtetés: keressük fent a fűtés helyét! De műemléki jellegű épületeknél ugyancsak ez lehet a megfelelő megoldás, ha átépítésnél a tulajdonos nem szeretné megbontani az akár évszázada is meglévő harmóniát vagy a különleges beépítést.

Hogyan melegít a mennyezetfűtés?

Ha csak műszaki szempontból nézzük, a Jobbfóliát például bármilyen tetőszigetelés alá gyorsan be lehet szerelni, és még a szerkezetet sem kell emiatt visszabontani. A rétegrend ebben az esetben felülről lefelé a következő: födém–szigetelés–hőtükör–Jobbfólia–gipszkartont tartó szerkezet–gipszkarton. Vízkeringetés, külön cső vagy vezeték helyett a fóliát az elektromos áram hozza működésbe, amely elindítja a sugárzó fűtést. A mennyezetfűtés ideális megoldás a tetőtéri lakásokban is, hiszen itt mindig kevesebb a hely. További előnye, hogy a mennyezeti fűtőpanelek és fűtőcsíkok könnyen elmozdíthatók, ha az épületben folyó tevékenység vagy a falak elhelyezése megváltozik.

Az épület természetes elhelyezkedésén, adottságain kívül semmi egyéb nem korlátozza a fűtőpanelek beszerelésének magasságát, hiszen a levegő – a beépítési magasságtól, a fűtőpanelek felületi hőmérsékeltétől teljesen függetlenül – nem gátolja a hő terjedését. Az alacsonyságra vonatkozó korlátoknál már más a helyzet: itt a fűtőpanel felületi hőmérséklete, a panel hosszának és szélességének aránya fontos, és arra is válaszolni kell, hogy a helyiségben tartózkodók mit csinálnak ott legtöbbször: ülnek-e vagy állnak. Az biztos, hogy minél melegebb a fűtőpanel felülete, annál magasabbra kell beépíteni, így biztosítható a kellemes hőérzet.

A hőfokszabályozás egyébként minden helységben független digitális szobatermosztátok segítségével történik.

Előnyös használat

A mennyezetfűtésnél a mennyezet alatti hőmérséklet sokkal alacsonyabb, mint a hagyományos radiátoros fűtésnél, és ez megtakarítással jár: nem fűtjük feleslegesen a mennyezet alatti, általában kihasználatlan, hőhidas teret. Mivel a derékszögben lefelé tartó sugárzás minden elé kerülő testet fűt, így megszűnik a külső falak, felületek hidegsugárzása, és végső fokon ugyanazt a komfortérzetet körülbelül két fokkal alacsonyabb hőmérsékletű helyiséggel érjük el. Ezen kívül a számítások szerint a mennyezetfűtési rendszerek esetében minden egyfokos csökkenés 5-6%-os energiamegtakarítást eredményez.

A mennyezetfűtés működése csendes, nem kavarja fel a port, és teljes felületét használja a melegítéshez. Emiatt hatékonyabban melegíti fel a helyiséget, mint a kazános, hagyományos változatú fűtőtestek. Nem igényel karbantartást, szűrőcserét, tisztítást. Egyenletes hőmérsékletről gondoskodik az egész helyiségben, és élettartamára sem lehet panasz, hiszen szivárgásmentes védelem mellett itt akár 100 év sem elképzelhetetlen! (Sokakban felmerült már a kérdés, hogy vajon fázhat-e a lábuk, hiszen a fűtés nevében mégis ott a mennyezet szó, és a mennyezet meg a lábuk közötti távolságra gondolnak ilyenkor. Nos, a válasz egyértelmű és megnyugtató NEM, ezt a szubjektív hőérzeten kívül lézeres mérések is bizonyították.)

E sugárzó fűtésfajta javára írható az is, hogy a hideg felületek hőenergiát vonzanak magukhoz. Ez azt jelenti, hogy a sugárzó fűtés automatikusan szétterjed, így a hidegebb felületek, például az ablakok vagy rosszul szigetelt falszakaszok nagyobb részére jut hő, vagyis oda, ahol a legnagyobb szükség van rá.

A mennyezetfűtés esetén 2-3 °C-kal alacsonyabb levegőhőmérsékletre van szükség ugyanolyan hőérzet eléréséhez, mint a radiátoros vagy a konvektoros fűtés esetén.

Fontos tudni, hogy 2020. december 31-e után minden használatbavételi engedélyt kapó, új építésű lakóépületeknek meg kell felelnie a 7/2006-os TNM rendelet szigorodó előírásainak, a jogszabály 6. mellékletében olvasható „közel nulla energiaigényű” épületekre vonatkozó feltételeknek. A mennyezetfűtéssel ez kivitelezhető.

A választásnál nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a mennyezetfűtés hűtési célokra is alkalmazható, a nyári hűtés megoldásával pedig elmondható: a mennyezet ilyen célú beépítése minden évszakra kedvező hőmérsékletet biztosíthat otthonunkban.

Kérdése van? Keresse kollégáinkat!

 

Új iroda megnyitó!

MEGHÍVÓ
Jöjjön el új irodánk megnyitójára, és élvezze 5%-os extra kedvezményünket!
Részletek

Pin It on Pinterest