Infrafűtés Blog

Fűtési rendszerek: tudnivalók és rövid áttekintés

2021 márc. 1. | Infrafűtés

Az egyik leggyakoribb kérdés lakásunkkal, házunkkal kapcsolatban: mivel fűtsünk? Valóban, az erre adott válasz sok mindentől függ, más és más következményeket von maga után.

Érdemes hát egy kicsit szétnézni, hogy milyen fűtési rendszerek közül válogathatunk, melyek ezeknek a rendszereknek az előnyeik és hátrányaik.

Fűtési rendszerek áttekintése

Kondenzációs kazán

Magyarországon – a megfelelő vezetékes gázellátással rendelkező települések nagy száma miatt – a fűtési rendszerek közül a legtöbben még mindig a gázkazán mellett döntenek. Létezik egy 2015-ös jogszabály, amely kimondja: csak kondenzációs technológián alapuló egységgel szabad gázkazánt beépíteni, vagyis megtiltja az addigi cirkók üzembe helyezését. A kondenzációs gázkazán nagy haszna, hogy az égéskor keletkező hőt használja fel a melegítéshez. Emellett a füstgázban jelen lévő vízgőz kondenzálásával keletkező extra hőt is hasznosítja, és ezáltal jelentősen lecsökkenti a fűtés költségét.

Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás, és ez így is megfogalmazható: ahány ingatlan, annyiféle szükséglet, elvárás határozza meg a választandó kondenzációs gázkazán kiválasztását. Szerencsére az ezzel foglalkozó üzletek kínálatában biztosan találni az igényeknek megfelelő kondenzációs gázkazánt. A megvásárlás előtt mérlegelni kell, és ehhez tanácsos igénybe venni a szakember véleményét is. A legfontosabb szempont a teljesítmény kérdése. Ha ugyanis a gázkazán túl nagy teljesítményű, akkor az a kelleténél jóval több sok nyersanyagot használhat majd el. Ha az ingatlanhoz képest túl kicsit választunk, akkor az zimankósabb időjárás esetén túlterhelődhet, amely könnyen a gázkazán várható élettartama számottevő rövidülését vonhatja maga után.

2016-ban újabb jogszabály született a témában. Ez írja elő, hogy tilos olyan gázkazánokat üzembe helyezni, melyek az égés során a lakás levegőjét használják. Ennek a törvényi előírásnak felelhetünk meg a zárt égésterű kondenzációs gázkazánokkal, melyek annyira biztonságosnak számítanak, hogy mellettük gyakorlatilag kizárható a szén-monoxid mérgezés. Fontos tudni, hogy a zárt égéstérrel rendelkező típusokhoz speciális dupla csövű kéményre lesz szükségünk, ezzel biztosíthatjuk ugyanis az oxigénnek a kazánhoz történő szabad áramoltatását. Ma már akadnak olyan hibrid kialakítású rendszerek, is melyek bár megfelelnek a jogszabályoknak, és elérik a közel 90 százalékos hatásfokot, mégis, a kémény teljes átalakítása nélkül is alkalmazhatók.

A kondenzációs gázkazánok kapcsán felmerül még egy használati kérdés. Kizárólag a lakás fűtésére, vagy ezen kívül vízmelegítésre is használjuk-e majd? Ha utóbbi mellett döntünk, választhatunk olcsóbb átfolyós rendszereket, melyek takarékosabbak és kisebb helyigényűek, de a nagyobb családoknál ez a választás bizony kompromisszumokkal járhat. Ha ezt elkerülnénk, válasszunk külön tárolóval felszerelt típust! Ez a változat képes egy tartályban eltárolni a felmelegített vizet, így egyszerre két fürdőszobában minden további nélkül lehet a zuhanyzót használni.

A fűtésrendszer kiválasztásakor nagy gondot kell fordítani a hő leadását szolgáló egységekre, vagyis a radiátorokra is. Ha felújítás előtt állunk, a vastagabb régi fűtőtesteket feltétlenül le kell cserélni modernebb lapradiátorokra! Ekkor van ideje annak is, hogy elgondolkodjunk a padló- és a falfűtésen is. Minél modernebb megoldást alkalmazunk, annál jobb hatásfokkal üzemeltethetjük majd a kazánt. A kombinált kazánok hátránya közé tartozik, hogy egyszerre vagy fűtünk, vagy vizet melegítünk velük, de amúgy egy kiforrott, sok előnyt jelentő technológiáról beszélhetünk.

Szilárd fűtőanyaggal üzemeltethető kazánok

Főként a kisebb, sokszor gázvezeték nélküli településeken még mindig nagy népszerűségnek örvendenek a szilárd fűtőanyaggal üzemeltethető kazánok. A szénfűtés ma már kimenő technológia, jobb elkerülni relatív drágasága és levegőt szennyező természete miatt. Örömteli viszont, hogy ezt kihagyva így is találhatunk többféle megoldást, amely ideális lehet szilárd fűtőanyagnak, mint például a fa, a pellet.

A szilárd fűtőanyaggal üzemeltethető kazánok csábító tulajdonsága a jogi környezet: ezekre ugyanis nem vonatkoznak olyan szigorú jogszabályok, mint a gázzal működőkre. Az egyik íratlan szabály azonban itt is érvényes: nem érdemes régi rendszerekre beruházni! Azokról ugyanis általánosságban kijelenthető, hogy meleget csak akkor adnak, ha valaki folyamatosan pakolja beléjük az éghető anyagot. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor kizárólag olyan kazánt válasszunk, mely az úgynevezett faelgázosító rendszeren alapul. Ennél a kazánban két égésteret alakítanak ki, melyek közül a felsőben egy elektromos szabályozórendszer az átmelegítés után csökkenti a beáramló oxigén nagyságát, így ennek hatására füstgáz szabadul fel. Ez a gáz átáramlik az alsó kamrába, ahol a hatalmas, néha 1800 fokot elérő hőmérséklet, vagyis tökéletes égés valósul meg. Ez biztosítja a hosszan tartó meleget minimális égéstermék, jellemzően száraz fa használata mellett. Jó gondolat, ha puffertartályra is beruházunk, mely nagy helyszükséglete ellenére sokkal hatékonyabbá teheti a fűtést, plusz ezen kívül még vízmelegítésre is alkalmazható.

Bár korszerűtlennek és réginek tűnhet, azonban a hagyományos kályhák is költséghatékonyan, nagy hatásfokkal üzemeltethetők egy modern otthonban. Fűtőanyaguk szinte kizárólag száraz fa, de cserébe egy jól felépített, szünetmentes tápegységgel, patkóval és keringető szivattyúval rendelkező kályha otthonunk egyik esztétikailag is kiemelt pontja lehet, és nem utolsósorban pedig olyan meleget adhat, melyre sok másik fűtési megoldás sem képes. Nagy hátránya, hogy a lakáson belül van az égéstér, nyáron nem alkalmas vízmelegítésre, és a fa behordása, pakolása, elhelyezése gyakran sok kosszal jár. Ellenben egy tartós, garantáltan kipróbált, hagyományos megoldásról van szó, mely megfelelő szigetelés mellett azért még takarékosnak is mondható.

Amennyiben elsősorban a hosszabb távú megtérülés és a takarékosságot számít, akkor a fatüzelésű kazánok és kályhák még mindig a legolcsóbb és legtakarékosabb alternatívák közé tartoznak. Természetesen ezek a rendszerek is nagy odafigyelést, gondos tervezést igényelnek. A kulcskérdés az, hogy mindig legyen kéznél tüzelőanyag, vagyis száraz tűzifa, és annak legyen megfelelő tárolóhelye. Ha ezt megoldjuk, az energiaszolgáltatótól függetlenebbnek érezhetjük magunkat, és sokszor ez is fontos szempont.

Hőszivattyús fűtési rendszer

A hőszivattyús fűtési rendszer egyelőre nálunk még nem mondható elterjedtnek. Ez nem véletlen, hiszen a hőszivattyú eléggé új technológiának tekinthető, és többféle típusukat különböztethetjük meg: valamelyik a vízre, valamelyik a levegőre építi működését, de a talajra koncentrálók is külön kategóriát képviselnek. A hőszivattyús rendszerek lényege: a hőszivattyú a környezetből képes külön eszköz nélkül hőt termelni. Plusz pont, hogy az égéstermék vagy káros anyag nem keletkezik működése közben, tehát a környezetkímélés tekintetében ez a rendszer az egyik legkedvezőbb választás.

Jelenleg a talajszondás változat számít az egyik legjobb hatásfokú hőszivattyúnak. A beruházási költségek itt magasabbak, de a gazdaságos üzemeltetés hosszabb távon szinte garantált. A talajszondás módnál egyébként csak a folyóvízből, tóból, kútból vagy egyéb természetes vízrétegből kinyerhető hőszivattyú lehet jobb döntés, mert itt a jobb hőátadás miatt magasabb hatásfokot is kaphatunk. De ez nem mindenkinél meglévő adottság. Akinek viszont kis patak folyik a kert végében, annak feltétlenül meg kell vizsgálnia ennek a fűtési módnak a lehetőségét.

De melyek a vízrétegre alapuló hőszivattyú hátrányai? Csak az, hogy ha nagyobb körben ez elterjed, akkor például a talajvizet kiszáríthatja vagy elősegítheti, gyorsíthatja a sivatagosodást. Az igazság viszont az, hogy körültekintő használattal erre kicsi az esély. Elterjedésük legnagyobb gátja úgyis az, hogy az ingatlan körül szükséges hozzá valamilyen hasznosítható hőforrást találni.

A hőszivattyús rendszerek speciális gázzal működnek, melyet összenyomva és elpárologtatva oldják meg a hőfelvételt- és leadást, emiatt akkor is alkalmazhatók, ha odakint téli fagy tombol. Mínusz öt Celsius-fokos kinti hőmérséklet alatt viszont hatékonyságuk megkérdőjelezhető, tehát valamilyen kiegészítő fűtést igényelhetnek a hidegebb időszakokban.

Alapvetően egy bonyolult fűtési megoldásról van szó, mely rengeteg körültekintést és ellenőrzést igényel, miközben jelentős áramfelvételre van szükség a használathoz. Beruházásuk viszonylag magas költsége miatt a gazdaságos kialakítás érdekében érdemes lehet napelemekkel megtámogatni működését. Cserébe viszont tartósan alacsony havi számlával kecsegtet.

A geotermikus energiahasználat

A latin geotermia szót földhőt jelent magyarul. Ezért a geotermikus energiahasznosítás azt célozza meg, amikor a Föld hőenergiáját valamilyen technológia segítségével a felszínre hozzuk és ezt hasznosítjuk. Magyarország ebből a szempontból szerencsés adottságú, hiszen az alattunk lévő alapkőzet vékonyabb, mint az európai vagy akár a világátlag, emiatt a hőátáramlás intenzívebb, mint másutt. Az adatok nyelvén ez azt jelenti, hogy míg a Föld középpontjához közelítve világátlagban száz méterenként három-négy fokos hőmérséklet-emelkedés tapasztalható, Magyarországon ez az érték akár öt-hét fokot jelenthet! Ráadásul az egykori Pannon-tengerek és vizek a földmozgások során a kőzetrétegek közé ékelődtek, tehát nem csupán a hő, de a hőhordozó közeg is a rendelkezésünkre áll, ezt a vizet nevezzük a világhírű magyar fürdőkultúra „alapanyagának”, termálvíznek.

Hogyan történik a geotermikus hőenergia kinyerése? Kisebb fúrással elég nyolcvan-száz méter mélyre lehatolni, ott pedig húsz fok körüli hőmérsékletet találunk. Ezután egy függőleges csövet, talajszondát helyeznek ebbe a furatba. Ha fentről vizet cirkuláltatunk ebbe a mélységbe, húsz fokos folyadék érkezik a felszínre, ahol egy hőszivattyúval 40-50 fokos hőmérsékletet érhetünk el.

Egy szondával egy kisebb ház fűtési igényét ki lehet elégíteni. Ennek egyik feltétele, hogy a ház szigetelése, nyílászárói korszerűek, a hőleadó felületek pedig olyan nagyok legyenek, amelyek alkalmasak alacsonyabb hőfokú közeggel is „kifűteni” a lakást. Ilyenek például a nagyobb méretű radiátorok, vagy a padlófűtéses, falfűtéses, mennyezetfűtéses technológiák.

A napelemes fűtés

Az európai uniós törekvéseknek és az ettől nem független magyar állami támogatásoknak hála egyre többen választják ezt a környezetkímélő megoldást. Intelligens szabályozhatóságot kínál – akár mobiltelefonról is – és visszatáplálva a szolgáltató hálózatába még bevételt is zsebre lehet tenni a használatával.

A napelemes fűtés egyetlen megkerülhetetlen hátránya, hogy Magyarország nem az a kimondott mediterrán hely, és a nap által megtermelt energia felhősebb és hidegebb időben önmagában nem elegendő egy ház kifűtéséhez.

Elektromos fűtési rendszer

A drágaság stigmáját már levetette magáról ez a fűtési mód, így ha az elektromos fűtésre gondolunk, ennek létjogosultsága a modern lakásépítészetben ma már megkérdőjelezhetetlen. A hőszivattyútól az elektromos radiátorig számtalan technológia áll rendelkezésre, hogy az építkező az igényeinek és ez épületnek megfelelő fűtési rendszert alakíthassa ki. Vannak magas komfort mellett üzemeltethető, megfizethető megoldások – mint az elektromos padlófűtés és az infrafűtés –, és vannak magas beruházási költséggel kialakítható gazdaságos, bár karbantartás-igényes megoldások, mint a hőszivattyú.

Az elektromos fűtési rendszerek kiváló alternatívát nyújthatnak, különösen akkor, ha a korszerűsítés vagy az átalakítás csak nagyobb összegből, több millió forintból megvalósítható. A hőtárolós kályhák ugyanis jellemzően még akkor is sokkal olcsóbbak, mint a komplett fűtéskorszerűsítés vagy bővítés, ha például kéményt kell építeni hozzájuk. Az elektromos fűtés rendszerei kihasználják az olcsó éjszakai elektromos áramot, amikor is a kályhákban halmozódik fel a hőenergia. Az akkumulátorok feltöltődése kb. 8 órát vesz igénybe, majd napközben a felhalmozódott hőt használjuk fel a fűtéshez. Az elektromos fűtés drága dolog, a takarékosság egyik lehetősége az időprogrammal felszerelt automatikus szabályozó használata. Ezzel minden fűtőkészüléknél be lehet állítani a fűtés kívánt lefolyását.

Az infrafűtés

Az egyik legmodernebb megoldás jelenleg az elektromos fűtés egyik válfaja, az infrafűtőfólia, amely gyors és olcsó beszerelést tesz lehetővé. A hagyományos (konvekciós) fűtéssel a levegőt melegítjük fel, majd ez a levegő cirkulál a helyiségben, felfűtve a környezetet, például a falakat. Az infrafűtés ezzel szemben úgy működik, hogy a sugárzó fűtőtest nem a levegőt, hanem a tárgyakat melegíti fel, hiszen az infrasugarakat az infrafűtőfólia speciális felülete bocsátja ki. Ez terjedés közben felmelegíti a tárgyakat is. Egy kicsit úgy viselkedik, mint ahogy a Nap melegíti fel a környezetet.

Az infrafűtőfólia használata rendkívül sok előnnyel jár: mivel biológiailag optimális meleget termel, és igazoltan antibakteriális hatással bír, ezért javítja a levegő minőségét, és egészséges az emberi szervezet számára. Emellett az infrasugárzásnak köszönhetően más technológiához képest rövid felfűtési idő kell hozzá. Elég rugalmas ahhoz, hogy padló-, mennyezet- vagy akár falfűtésként is alkalmazható legyen. Fontos szempont, hogy helyigénye egyáltalán nincs, és nem igényel semmilyen gépészeti átalakítást az ingatlanon ennek a fűtési rendszernek a telepítése – amely amúgy is csak egy-két napot jelent.

Tudjon meg többet az infrafűtés nyújtotta előnyökről: https://jobbfolia.hu/infrafutes-villanyszamla-szempontjabol/

A hőleadó egységek

Magyarországon a legelterjedtebb hőleadó egységek közé a radiátoros fűtési rendszer, a padlófűtés, a falfűtés és a mennyezetfűtés tartoznak, és ezek mellé sorakozott fel az infrapaneles megoldás is. A radiátorok mellett a könnyű kezelhetőség, a kiterjedt szerelői hálózat (szakemberek) elérhetősége, az infrapanel hatalmas előnye pedig, hogy külön engedélyek nélkül, fűtőtesteket nem tartalmazó helyiségekbe is beszerelhetők.

Keresse szakértő kollégáinkat!

 

Új iroda megnyitó!

MEGHÍVÓ
Jöjjön el új irodánk megnyitójára, és élvezze 5%-os extra kedvezményünket!
Részletek

Pin It on Pinterest